Tervezési program – koncepció terv – vázlatterv – tervtanácsi terv – bejelentési/ engedélyezési terv – tender terv – végleges kiviteli terv.

Meglevő épület felméréséhez, áttervezéséhez vagy bontásához szükséges a felmérési tervek készítése.
Egy épület tervezésének fázisairól, azok céljáról, mélységéről, tartalmáról egy építtetőnek célszerű rendelkeznie némi előzetes ismerettel, hogy tudja, mivel is szándékozik az épület tervezőjét megbízni.

 

Amennyiben további kérdései merülnek fel a tervekkel, tervezéssel kapcsolatban, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot!

 

Koncepció tervet olyan épületek, épületegyüttesek esetén célszerű készíteni, ahol az építtető nem tudja az általa igényelt építési programot kellően konkrétan megfogalmazni, általában az igények bonyolultsága vagy a helyszín összetettsége, nehézségei miatt. A tervezés megkezdése előtt meg kell győződni, hogy a kívánt épület vagy funkció egyáltalán elhelyezhető e az adott telken. Ekkor készülhet egy előkészítő terv, egy tervezői koncepció a beépítésre, a helyiségkapcsolatok vázlataira, az épület, vagy egyes részeinek a térbeli, funkcionális kapcsolatainak a vizsgálatára, melyben meghatározható az épület tömege, ellenőrizhetőek a telken történő elhelyezés főbb műszaki paraméterei. A koncepció terv készítésekor már szükséges ismerni a helyi építési előírásokat.

 

A vázlatterv már részletesebb a koncepciótervnél, ehhez az építész tervező már készíthet tömegmodellt, mely modellből már látható a környezet és a tervezett épület kapcsolata. A vázlatterv során készülhet több elrendezés is az épületről, ezek a verziók készítése során derülhet ki, melyik az, amelyik a leginkább megfelelő.

 

Egy épület tervezési, engedélyezési folyamatának ma már szinte megkerülhetetlen része a helyi Főépítész, vagy az ő felügyelete alatt működtetett Tervtanács pozitív állásfoglalása egy tervről, ahhoz, hogy a terv engedélyezhető legyen. A terveket megfelelő tervi minőségben és minden lényeges, elbírálandó részlet kidolgozásával együtt kell bemutatni a Tervtanácsnak, hogy ezután egy megalapozott, pozitív tervtanácsi állásfoglalás születhessen. A Tervtanács jóváhagyása egyben támogatás is a tervhez, ami köti az Építési Hatóságot a későbbi engedélyezési eljárásban.

 

Egy megépítendő vagy átépítendő ház terveit a legtöbb esetben engedélyeztetni szükséges az építési területhez tartozó Építési Osztállyal vagy Hatósággal. A bejelentési kötelezettséggel bíró tervek esetében, legalább be kell jelenteni a helyileg illetékes Építési Osztályon. Az engedélyezési vagy bejelentési eljárás végén az építéshatóság kiadja az építési engedélyt, vagy bejelentés esetén a tervek tudomásulvételét. Jogilag a bejelentés ténye vagy a Hivatal által kiadott építési engedély ad megfelelő legitimációt a terv kivitelezéséhez.

Az építési engedélyezési tervezésben már más társtervezők, minimálisan tartószerkezet-tervező, épületgépész és épületvillamossági tervező is részt vesznek.  

 

A tender terv a kiviteli tervek egy közbenső tervfázisa. A tender tervhez a kivitelező szakembereknek még van lehetőségük hozzászólni, illetve ebben a fázisban a kivitelezők betekintést nyernek a tervekbe, azok véglegesítése előtt. Az adott részterület alkalmazott kivitelezési technológiát, annak költségkihatásait a szakkivitelezők gyakran részleteiben jobban ismerik, mint a tervezők, lehetnek olyan hasznos észrevételeik, amik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiviteli tervek jobban megfeleljenek a technológiához jobban igazodó, esetlegesen egyszerűbben, gyorsabban megvalósítható vagy/és költséghatékonyabb kiviteli tervekhez. A tender terveket (munkaközi kiviteli terveket) megismerve, és a tervezőnek hasznos, kiegészítő instrukciókat adva lehetőség nyílik olyan kiviteli tervek véglegesítésére, ami jobban, hatékonyabban kivitelezhető.

 

A kiviteli tervek abból a célból készülnek, hogy a megtervezett épület a kivitelezés során megvalósítható legyen. Olyan részletességgel készül, hogy minden egymásra épülő kivitelezési fázisban megfelelő információt tartalmazzon ahhoz, hogy a kivitelezés szakszerűen el tudjon készülni. Ezekbe bevonandó az összes érintett Szakági Tervező. A végleges kiviteli terv része a munkanemekre bontott költségvetés.

A kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit a Magyar Építész Kamara által kiadott szabályzat részletesen taglalja. 

 

Bizonyos épület típusoknál (pl. szállodák, kórházak, iskolák, stb.) a tervezés nem fejeződik be az „üres” épület megtervezésével, szükség és igény lehet a berendezés, a beépített bútorok, eszközök, vagy egyéb mobil bútorok, különlegesebb falburkolatok, drapériák megtervezésére is, ezt belsőépítész tervezők tervezik, ekkor ők is részt vesznek a kiviteli tervezés folyamatában.

 

A megtervezett épület – a tervezési program ismeretében, azt formába öntve - először az építész gondolataiban, vázlataiban, terveiben jelenik meg, a tervezés előrehaladtával egyre részletgazdagabban, egyre több konkrétummal. Az, hogy a terv a Megbízó számára is minél előbb megjelenjen, ő is minél teljesebb, reálisabb képet kapjon az épületről még a tervezés korábbi szakaszaiban, manapság lehetőség van az épület terveinek három dimenziós megjelenítésére látványképek, vagy akár videók formájában is, leginkább a CAD (számítógéppel segített tervezés) technikai eszközeinek segítségével. Ez is egy olyan területe a tervezésnek, ami hasznos képi, megjelenési információkat tartalmaz, és érdemes lehet munkát, pénzt fordítani rá.

 

Meglévő épület tervi dokumentálásához szükséges az épületet részletesen felmérni, és a felmért adatok, a felmérés során megfigyelt, feltárt szerkezetek, építési anyagok megismerése alapján felmérési tervet készíteni. 

Ha az épület elbontásra kerül, akkor bontási tervek és bontástechnológiai leírás készül a felmérési tervekből. Ha átépítésre kerül az épület, akkor az esetlegesen bontandó részekre részleges bontási terv, majd az átépítésre átépítési terv készül.